Ballada a katonárólAljosa Szkvorcov közlegény nem akcióhős és nem hódító, hanem egy egyszerű parasztfiú, aki a dicsőséges Vörös Hadsereg egyenruhájában is halálra válik a félelemtől, amikor először áll szemtől szemben egy ellenséges náci tankkal. Félelmén mégis úrrá tud lenni, és az ellenség két harci járművét is ártalmatlanná teszi. A film lényegi részét azonban nem a csatajelenetek jelentik. Aljosa jutalomból kétnapos szabadságot kap a frontról, és útra kel haza, édesanyjához. A nyíltszívű, segítőkész fiú sok különféle emberrel találkozik a hosszú úton, és a találkozások nyomán egyaránt megrázó körképet kapunk egy háború dúlta országról és az emberi természet sokféleségéről. A Ballada a katonáról a Sztálin halála utáni enyhülés időszakának egyik legfontosabb szovjet filmje, amely humanista hangvételével szakít a propagandagépezet diktálta dramaturgiával. A film az 1960-as Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában indult, ahol különdíjjal tüntették ki.