III. Richárd
„…Mert én a béke lanyha, lágy korában
Nem lophatom kedvtelve az időt,
Hacsak enárnyam’ lesve a napon,
Nem kémlelem saját rútságomat:
S ezért, mivel mulatni nem tudok, mint
Szerelmes e sok szép szavú napokban,
Elvégezém, hogy gazember leszek,
S utálom léha kéjit e napoknak.” (William Shakespeare: III. Richárd, fordította: Szigligeti Ede)
Gloster hercegének ezen monológjával kezdődik a III. Richárd, amely Shakespeare királydrámái közül a leginkább egyesíti a rá olyannyira jellemző egyedi bájt és a szörnyű tragikumot. Az író elementáris erővel ábrázolja a mindenki által megvetett, csúf és velejéig romlott, de ugyanakkor rendkívül ravasz és csábító Gloster hatalomra jutását, majd szánalmas bukását. Mindezt pedig olyan zseniális színészek előadásában látjuk, mint: Haumann Péter, Latinovits Zoltán, Major Tamás, Sulyok Mária, Bánsági Ildikó és Őze Lajos.
