Pharrajimos
A legújabb felmérések a világon élő cigányság létszámát 12
millióra becsülik. Közülük minden húsz-huszonötödik személy
Magyarországon él. Kevesen tudják, hogy az európai államokat
tekintve Románia, Bulgária és Spanyolország után hazánkban a
legnagyobb a cigány népesség létszáma.
Nemzeti történelmünk utóbbi bő fél ezredévét több nemzetiséggel,
köztük a cigányokkal együtt éltük meg. S ha mélyebbre tekintünk,
ismét közös gyökereket találunk. Ahogy a magyarok ősei, a cigány
törzsek is Ázsiából indultak el mai lakhelyükre, a
Kárpát-medencébe.
A hazánkban élő cigányok (újabban elterjedt a roma – jelentése:
ember - szó használata is) törzsek, nemzetségek (vicák),
nagycsaládok, sőt, egy-egy kiemelkedő családtag, hozzátartozó
szerint differenciáltak. Körükben emiatt is nagy szerepe van az
idősek által őrzött hagyományoknak. Írásbeliség hiányában nincs
írott történelmük, az általuk megéltek szájhagyományként, mesékben,
mondákban és énekekben élnek tovább. A cigányok fájdalmas
történeteiből, énekeiből kitűnik, hogy súlyos örökséget cipelnek;
az évszázados kitaszítottságot, a társadalmon kívüliséget súlyos
traumaként élték meg.
A többségi társadalomnak sokkal jobban kellene ismerni a velünk
együttélő cigányságot. Mélyebb ismeretekre, több együttérzésre,
sok-sok segítségre lenne szükség. Filmünk, amely történetükbe nyújt
bepillantást, az iskolai oktatás és nevelés számára is készült. A
túlélők tapasztalatai, a megörökített történetek a II. világháború
könnyes-véres éveiből származnak. A barbár korhullámban a zsidók
mellett cigány honfitársainkat is kiterjedt üldöztetés, elhurcolás
és golyózápor sújtotta.
Az 1944-ben bevezetett cigány munkaszolgálat, a kényszermunka és a
csoportos elhurcolás, deportálás soraikat ritkította.
Nagykanizsától Várpalotáig, a komáromi Csillagerődig, a városszéli
téglagyáraktól a budapesti Józsefvárosi pályaudvarig a cigányság
számos vesztőhelyét találjuk Magyarországon.
Filmünk tiszteletadás a fajgyűlöletben fogant népirtás ártatlan
áldozatai előtt.
Prof. Szita Szabolcs
